Csótányirtás
Bármikor. Azonnal.
„Éjjel kimentem a mosdóba, felkapcsoltam a villanyt és az ajtó felületén furcsa, hosszúkás sötét foltokat láttam, amik azonnal elillantak, amikor felkapcsoltam a villanyt.” – számos esetben így hívnak fel minket.
Gyakorlott fülünk azonnal tudja, hogy itt több, mint valószínű, hogy csótányfertőzésről van szó, csótányirtásra lesz szükség.
Amikor még csak éjszaka jelentkeznek a csótányok, még csak alap fertőzés áll fenn, de ha már nappal is találkozhatunk egy-egy egyeddel, a szaporulat nagyobb, mint gondolnánk. Bármelyik eset is fordul elő, forduljunk azonnal szakemberhez, mert a házi csótányirtó szerek a legtöbbször hatástalanok!
A csótányirtás fontossága
A csótányok rendkívül visszataszító élőlények, de nem csak puszta jelenlétükkel okoznak kellemetlenséget, közegészségügyi kártevőként ismeretesek leginkább. Legkedveltebb élőhelyük a szemetesek, szemétledobók környéke, koszos, sötét helyek, csatornák – ahol temérdek hulladék és ételmaradék akad. Mindenhová bemásznak, ahol egy kis élelem van kilátásban. Mivel testük lapos és nyújtott, apró réseken is átférnek, sőt a csatornahálózaton is képesek bejutni egy helyiségbe.
Kórokozó képességük abból fakad, hogy mivel a rothadó élelmiszerre, dögre, székletre is felmásznak, majd ezt tovább viszik mindenfelé, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert is beszennyezik a lábaikon található baktériumokkal. Ezért nevezzük élelmiszerlátogató (vizitor) kártevőknek. A patogén kórokozók megtapadnak a testfelületükön, illetve a tápcsatornájukba kerülnek, melyek aztán a vonulási útjukon és búvóhelyükön változatlan állapotban lehullanak, kiürülnek.
Ennek okozata az, hogy a csótányok többféle bélprobléma, húgyúti vagy sebfertőződésben is szerepet játszanak. A gennykeltő baktériumok terjesztése főleg azokon a helyeken jelentős, ahol sok beteg található – pl. kórházak, hajléktalan szállók, nyomornegyedek stb.
Egy döglött csótány bélrendszerében a baktériumok akár 10 napig is életképesek maradnak!
Habár sokan azt hiszik, a csótány nem csíp. Ha Ön reggelre csípéseket talált magán, azt talán ágyi poloska okozhatta, de semmiképpen sem csótány.
Manapság azonban egyre jobban előtérben kerül az allergia, ami akkor alakul ki, ha a csótányokkal közvetlen érintkezünk. Nem szükséges, hogy egy egyed végig sétáljon rajtunk, az is elég, hogy a testfelületén található fehérjék belekeverednek a házi porba, amellyel viszont indirekt módon is érintkezünk. Ez a por az arra érzékeny egyéneknél allergiás dermatitiszt, eritémát, vagy légúti panaszokat válthat ki.
Bizonyára mindenki emlékszik az Arachnophobia című filmre, amiben a pókok mindenhonnan jöttek elő és megkeserítették a ház lakóinak életét. Ritka esetben a csótányok is rámászhatnak az emberre, melyet ha észre veszünk, hihetetlen erős viszolygás keríthet hatalmába. Ez a gyomorforgató érzés akkor is jelentkezhet, amikor nincs is ott maga a rovar. Ez az idegileg felfokozott állapot pszichiátriai kezelést vonhat maga után.
A csótányok irtása jogszabályi kötelezettség
A 18/1998. (VI. 3.) NM (járványügyi) rendelet szerint azokon a helyeken, ahol több ember él együtt (egészségügyi intézmények, oktatási intézmények, piacok, élelmiszer-előállításra alkalmas helyek, vendéglátóipari egységek, tömegszállások), a csótányokat folyamatosan irtani kell, és a csótánymentes állapotot fenn kell tartani. Ezeket a munkálatokat az ingatlanok tulajdonosának, fenntartójának szükséges elvégezni, illetve hozzáértő szakemberekkel elvégeztetni évente két alkalommal.
Hogyan kerül a lakásomba egy csótány?
A csótányok terjedése többnyire passzív módon történik, bevisszük valamivel. Ez kimondottan jellemző az élelmiszeripari, kereskedelmi raktárokra, ahová a becsomagolt, raklapozott áruval költöznek be legtöbbször. Innen már csak egy is lépés, hogy a kiszállított áruval eljusson a kiskereskedelmi egységekbe, majd a konyhákra, vagy akár a saját lakásunkba. Mivel a szaporodásuk igen gyors, így hamar ellepik a területet. A társasházak esetén, főleg a paneles technológiával épült létesítményeknél pedig megfigyelhető, hogy a strangok mentén fel-le mozognak a csótányok. (A szomszédba nehezebben jutnak be, mint a központi víz- és csatornahálózat mentén az egymás alatt elhelyezkedő lakásokba.)
Tapasztalatunk szerint a csótányok megjelenése lakókörnyezetünkben az esetek 90% összeköthető valamilyen vizes problémával. Ha csöpög a csap, vagy egy kezdődő dugulás jelentkezik, a csótányok azt kilométerekről megérzik és keresni kezdik a gócpontot. Csőtörés, beázás esetén pedig még nagyobb eséllyel látogatnak be hozzánk. Az is előfordul, hogy a házunkon kívül vízközművet javítanak, és 2-3 hónapon belül megjelennek ezek az ádáz rovarok. Köztudott, hogy a csótányok kimondottan szívós élőlények, még Csernobilt is túlélték. Víz nélkül kb. négy napig képesek meglenni, de nagyobb szükségük van rá, mint az élelmiszerre, ezért folyamatosan keresik a lelőhelyeket és annak irányába indulnak.

Csótány (Blattodea)
Magyarországon a csótányok rendjébe tartozó három faj a legjellemzőbb: konyhai (svábbogár), német és amerikai csótány. A többi közel 4000 faj az ember számára közömbös, nem alkalmazkodott az emberi környezethez.
Nagysága függ a fajtától, 1-6 cm hosszú lehet. Feje szabadon mozgatható, pajzzsal védett és erős rágó szájszervvel rendelkezik. Összetett szemével éjjel jól lát, szaglása kiváló, ezek segítségével találja meg táplálékát – ami szinte bármi lehet. Ugyan csak ritkán repül, két pár szárnya van, mely a tor felett helyezkedik el. Néhány faj nősténye teljesen szárnymentes.
Felismerését segítik a fej közepén található csápok, melyek általában a teljes test hosszát is elérik. Illat- és bűzmirigye van, ezek váladéka okozhat allergiát.
Éjjeli, többnyire magányos életmódot folytat, nappal látni szinte lehetetlen. Ilyenkor apró résekben, csatornákban rejtőzködik.
Szaporodása fajonként különbözik. A kifejlett állat kb. 2 hét után már párzik (az illatmirigyéből kiengedett feromon segítségével találja meg a párját), majd egy hét múlva már le is rakja petéit. Tojásokhoz hasonló petetokokba (ootheca) zárja a több tucat petét, melyek az irtószerekkel szemben is rendkívül ellenállók.
A csótányirtás előkészületei
- Tájékoztassa a rovarirtó szakembert, milyen gyakran és mekkora mennyiségben lát csótányt az ingatlanban
- Mivel az irtószer a tiszta, olaj- és zsírmentes felületen működik leghatékonyabban, ha lehetséges, tisztítsa meg a falszegélyeket
- Ha lehetséges, húzza ki a faltól a bútorokat, hűtőszekrényt, mosógépet, hogy ott is lehetséges legyen a kezelés
- Ne hagyjon elő élelmiszert, étkészletet!
Csótányirtás menete
A csótányok elleni védekezést minden esetben kétfázisú módszerrel végezzük.
Permetezéssel és kiegészítésképpen gélezéssel dolgozunk, hogy felszámoljuk az összes csótányt az ingatlanon belül. Egy átlagos háromszobás társasházi lakás esetén ez mindössze 20 percet vesz igénybe.
Az inszekticid hatású permet állagú irtószert vízben kell feloldani, majd utána a megfelelő koncentrációban juttatjuk egyenletesen a felületre. Ezzel a munkafázissal tartós méregmezőt alakítunk ki. Ha a csótány áthalad rajta, rövid időn belül elpusztul. Első sorban a vizesblokkokat, konyha, szeméttároló környékét kezeljük, mert ott fordulnak elő leginkább. Amennyiben nagymértékű fertőzöttség észlelhető (nappal is láthatunk csótányokat), akkor az egész ingatlant kezeljük, hogy a nem látható repedésekbe is beszivárogjon a hatóanyag.
A méregmező mellett gél állagú csótányirtó csalétket is kihelyezünk. Ez a zselés állagú anyag olyan táplálékot tartalmaz, mely módfelett vonzó a csótányok számára. Így, ha a permetezés után még maradnak élő példányok, a gél magához vonzza, majd kiirtja őket. A hatóanyagot a vonulási útvonalakra, résekbe nyomjuk ki, továbbá olyan helyekre, ahol a permetezés nem alkalmazható. Ilyenek például az elektromos berendezések. A csótányirtó gélek hosszú ideig, több hétig megőrzik rovarölő hatásukat.
Fontos megjegyezni, hogy társasházakban – a már korábban leírt okok miatt – érdemes az összes lakást egyszerre kezelni, hisz ha csak egy lakóegységben végezzük el a csótányirtást, hamarosan ismét hívatlan vendégekre számíthatunk.
Mit tegyünk a kezelés után?
A legfontosabb, hogy csótányirtás után a kihelyezett irtószerek területén minimum 15 napig tilos bárminemű takarítás, felmosás. Azért van erre az intézkedésre szükség, mert ha eltávolítjuk a kifújt vegyszert, azonnal megszűnik az elnyújtott hatás, és a csótányirtás hatástalan lesz
- Ha élelmiszer esetlegesen érintkezett az irtószerrel, azt tilos elfogyasztani, ki kell dobni
- Ha 2-3 hét múlva ismét látunk élő egyedeket, nagymértékű fertőzöttség áll fenn. Ilyen esetben javasolt egy ismételt kezelés, hogy a megmaradt példányokat is elpusztítsuk
- A csótányirtás után érdemes monitoringozni, hogy maradt-e populáció, illetve mekkora. Kihelyezett csapdák segítségével lehetséges kiszámolni, hogy mennyi csótány található még a területen, és milyen óvintézkedésekre lesz szükség a jövőben, hogy fenntartsuk a csótánymentességet