A tavaszi-nyári időszak beköszöntével egyre aktuálisabb a fullánkos rovarokkal és csípésükkel kapcsolatos ismeretek felfrissítése. Bár a méhek és a darazsak igen közeli rokonságban állnak egymással, a külsejükön kívül számos különbség megfigyelhető mind életmódjukban, mint táplálkozásukban, sőt, csípésükkel összefüggésben is. Az alábbiakban a Trió Vár részletesen bemutatja Önnek a darázs és méh közötti különbségeket, mind az eltéréseket, mind pedig a hasonlóságokat.
Megjelenés
Az állatok rendszertani besorolásában a méhek és a darazsak is a hártyásszárnyúak rendjébe, azon belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe tartoznak. Az Antarktiszt kivéve gyakorlatilag az összes kontinensen előfordulnak.
A méhek kinézete
A méhfajok színben és méretben változatosságot mutatnak, de a barnás-arany árnyalatok és sávok ugyanúgy megfigyelhetők, akárcsak a testüket borító szőröcskék (melyeknek elektrosztatikus töltésének köszönhetően tapad meg testükön a pollen).
Legkisebb példányai a 2 mm-es törpeméhek, legnagyobbak pedig az akár 40 mm-esre növő óriásméhek. A legismertebb típus természetesen a háziméh, mely hosszú, összetett nyelvével kaparintja meg táplálékát a virágokból.
Minden méhfajnak két pár szárnya van, amelyből az elsők a szegélyen található apró „karmocskákkal” kapaszkodnak a második pár szárnyhoz. Potrohszelvényeik közt karcsú befűződés alakult ki.
A darazsak külseje
A potroh befűződése a darazsakon még inkább jellemző – innen kapta a nevét a darázsderék -, testük azonban csupasz, nem borítják bolyhok. A jól ismert fekete-sárga csíkozás mellett egyes nagyobb testű darázsfajok barna és fekete színben pompáznak. Szárnyukat nyugalmi helyzetben összehajtva tartják testük két oldalán. A hétköznapi értelemben használt „darázs” megnevezés a redős szárnyú darazsak családjára, azon belül hazánkban a késő tavaszi-nyári időszakban jellemző déli papírdarázsra, a német darázsra és a kecskedarázsra utal.
Táplálkozás
A méhek étkezése
A méhek nektár és pollen fogyasztására adaptálódtak, és kulcsszerepet játszanak a növények beporzásában. Az emberiség élelmiszer-termelésének legalább egyharmada függ ettől a tevékenységtől. Egyes méhek csak nektárt gyűjtenek, ám a pollent gyűjtő fajok a hatékonyabb beporzók. Egyes méhfajokat kifejezetten szaporítanak beporzó-tevékenységük miatt. Az összegyűjtött pollent és nektárt keverve majd megformázva az úgynevezett lépekbe, azon belül az úgynevezett sejtekbe töltik. A petéket is ezekben helyezik el, a kikelt lárvák (nyüvek) pedig a nektárral táplálkoznak.
Mit eszik a darázs?
A darazsak ezzel szemben mindenevők. Kedvelik a cukros ételeket, gyümölcsöket, de akár a rothadó húsra is rárepülnek. ám a kikelt lárvák csak a számukra fészekbe hordott gazdatestből, vagyis megbénított rovarokból táplálkoznak. Mikrobiológiailag a darázs a legszennyezettebb élelmiszerlátogató, minden szerves hulladékra rászáll.
Szaporodás
A méhek teljes átalakulással fejlődnek.
A lárvák növekedésük során többször is vedlenek, majd bebábozódnak, végül a bábokból kelnek ki a kifejlett méhek.
A méhközösség több tízezer méhből is állhat, élén pedig az „anya” vagyis a méhkirálynő áll, akinek a peterakás a feladata.
Az ún. herék (hímek) feladata a megtermékenyítés, az ivartalan nőstények pedig a dolgozók.
A darazsak szaporodási ciklusa igen sajátos.
A hímek rövid ideig, nagyjából 14 napig élnek és feladatuk a megtermékenyítés, mely tehát a királynő és egy – néha több – termékeny hím közt jön létre. Az örökítőanyag a királynő testének egy részében hosszú ideig tárolódik. A dolgozók ősszel elpusztulnak. Kizárólag a királynő képes áttelelni, hogy tavasszal megkezdje a fészeképítést, ekkor hasznosul a szervezetében tárolt örökítőanyag is. Az első utódokat (dolgozókat) maga neveli fel. Később a kifejlett dolgozók átveszik a királynő feladatait – utódok gondozása, táplálékszerzés, fészek bővítése -, ezután az ő feladata már csupán a peték lerakása.
Egy telep több utódgenerációt is létrehoz, ezzel a lehető legtöbb dolgozót biztosítva a közösségnek.
Életmód, szocializáció
A méhek társadalma, a méhkaptár
Igen összetett populációjukban egy részük gondoskodik a kikelt lárvák etetéséről, más részük a takarítási munkálatokért felel.
A gyűjtőméhek a nektár összegyűjtésével és feldolgozásával foglalkoznak, ebből készül a kaptár is.
A kutatóméhek felderítő tevékenységet végeznek, és tájékoztatják a többi méhet a célterületekről.
Fejlett kommunikációjuk rendkívüli: nem csupán az általuk kibocsátott feromonok, de az egyenes vagy jobbra-balra mozgás, a körtánc, a potrohriszálás és csápérintés is összetett jelzésrendszerük egy-egy eleme.
A magányos méhfajok, mint például a szabóméh, a fadongó vagy a faliméh, nem termelnek mézet, ám ugyanúgy fontos beporzók. Bizonyos fajok testfelépítése kifejezetten a pollen szállítására szolgáló struktúrát mutat, sokuk pedig egy-egy növény pollenjére szakosodott.
A virágok látogatása közben sok veszély leselkedik a méhekre: karolópókok, egyes darazsak és poloskák, valamint madarak is vadásznak rájuk. Az emberek által használt vegyszerek is erősen befolyásolják az állomány épségét, nem csak direkt módon, de az általuk fogyasztott táplálékokon keresztül is.
Darázsállamok, a darázsfészkek
A darazsak elsősorban a faodvakba, épületekbe, padlásokra építenek fapépből készült fészket. Ezek akár a 80 cm-es átmérőt is elérhetik, és bennük több száz, de akár több ezer rovar is élhet. A fészkek úgynevezett sejtekből állnak, a királynő pedig a sejtekbe egy-egy petét helyez. A darázskolóniában egy királynő és sok dolgozó (nőstény) él igen mozgalmas életet. A magányos darázsfajok elsősorban faodvakban, kőrakások alatt, növények szárán alakítják ki lakóhelyüket, ahová bénított rovarokat hordanak, petéiket abban elhelyezve.
A darázs ökológiai funkciója méltánytalanul alábecsült, holott jelentős szerepe van a biológiai kártevőirtásban, sőt, a beporzásban is fontos résztvevő.
Talán meglepő, de a darazsak is készítenek mézet, melynek mennyisége nem jelentős. A darázsméz különbözik a méhekétől: jóval hígabb, többféle tápanyagot tartalmaz, ezáltal allergénebb is.
A legveszélyesebb hazai faj a lódarázs, mely fészkének megbolygatására életveszélyes támadással reagálhat, darázsfészek eltávolítására ezért ne vállalkozzunk, darázsirtáshoz minden esetben hívjunk szakembert, mert szaktudást és körültekintést igényel.
A csípés
Méhcsípés
A méh fullánkja „horgas”, bőrünkbe akad: ezzel a további csípésre nincs lehetősége, és a rovar elpusztul. A méh a szúrás során nem csupán mérget, de veszélyre figyelmeztető feromont is kibocsájt, mely a többi méh részéről támadó magatartást válthat ki, ezért a csípés utáni első teendőnk az, hogy eltávolodjunk a helyszíntől.
Darázscsípés
A darázs képes visszahúzni fullánkját, így többször is képes csípni. A méhekkel ellentétben a darázs hajlamos támadni is, nem csak védekezni, így akár egy egész kolónia is megcsíphet egyszerre, ha védtelenül megbolygatjuk a fészket.
Mindkét rovar csípése erőteljes reakciókat vált ki az emberi szervezetből. Azonban, mivel a darázs élelmiszerlátogatóként mindenre rászáll, sokszor tartalmaz a váladéka mikroorganizmust, ami pedig gyulladást vált ki.
Lényeges különbséget tenni a normál helyi reakció és az allergiás tünet között!
A bőr alá kerülő méreganyag minden esetben kivált kisebb-nagyobb gyulladást, azonban súlyos allergiás folyamatot is beindíthat. A csípésekre adott normál reakciók közé tartozik a helyi duzzanat, vörössé váló bőr, a viszkető és fájdalmas csomó. Mindezek 1-3 nap alatt enyhülnek, majd megszűnnek. Erőteljesebb helyi reakciónál a csípés utáni nagyjából 48 órában a duzzanat folyamatos növekedést mutat, elérheti a 10 cm-es átmérőt is, és hosszabb időre, akár 5-10 napra is szükség lehet a gyulladás csillapodásához.
Allergia
Az emberek kb. 5 százalékát érintő allergiás reakció esetében a rovarméreggel szemben speciális ellenanyagok termelődnek, és elsősorban antihisztamin szabadul fel, változatos és súlyos tüneteket kiváltva.
Fontos felismerni a jeleket:
- rendszerint igen gyorsan, 5-10 percen belül testszerte megjelenő csalánkiütés
- sápadtság
- ájulásérzés
- hasi görcs
- hányás
- torokszorítás
- nehézlégzés vagy nyelési nehezítettség
- szívritmuszavar
- szédülés
- de akár bénulás
- eszméletvesztés
- sokkos állapot is kialakulhat!
(Ha ezek az allergiás reakciók lassabban, 48 órán belül alakulnak ki, akkor jellemzően kevésbé súlyosak.) A fenti tünetek észlelésekor azonnali orvosi segítségre van szükség!
Ha megtörtént a baj – mit tegyünk darázscsípés / méhcsípés esetén
Igyekezzünk eltávolítani a fullánkot, egyrészt annak megakadályozására, hogy további méreganyag jusson be a szervezetbe, másrészt az úgynevezett idegentest-reakció mielőbbi megszakítása érdekében. Ehhez a művelethez ne az ujjunkkal fogjuk össze a fullánkot – hiszen a nyomással még több méreganyagot szabadítunk a szervezetbe -, hanem egy élesebb tárggyal próbáljuk elkaparni a bőrből. Ezután mossuk le a területet szappanos vagy tiszta vízzel. Nagy duzzanat esetén az érintett végtag felpolcolása is segíthet.
A hideg vizes vagy jegeléses borogatás, jégzselé szintén alkalmas a bőrreakció csillapításához. Az allergiás reakciók elleni gyógyszerek, vagyis az antihisztaminok ideiglenes szedése szintén segíthet, ezek egy része recept nélkül is kapható. A duzzanat enyhítésére szteroid tatalmú kenőcsök is bevethetők, azonban ezek vényköteles termékek. A kalcium pezsgőtabletta vagy injekció azonban teljesen hatástalan. Esetenként előfordul bakteriális felülfertőződés, mely során a duzzanat a csípést követő 3-4 nap után kezd növekedni; ilyen esetben antibiotikumot ír fel az orvos. Fájdalomcsillapító természetesen bármikor alkalmazható.
Semlegesítő eljárásként elterjedt a lúgos mérgű darázscsípésre az ecetes borogatás, a savas jellegű méhcsípésre pedig a szódabikarbóna alkalmazása. Ezekkel a házi praktikákkal halvány eredményt elérhetünk ugyan, ám mivel a méreganyagok gyorsan eljutnak a mélyebb szöveti rétegekbe, ne várjunk csodát a bőrfelszínen alkalmazott módszerektől. Ismert allergia esetén az érintetteknél mindig legyen önbelövő injekció (Epipen). Az allergia megszüntetése érdekében ma már hosszú időt igénybevevő, ám hatásos immunterápia is elérhető.
A méhek hasznos, szorgos kertészek, ezért őket nem irtjuk. Azonban, ha Önnek darázsirtásra van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a Trió Vár Rovarirtó Társasággal, és rövid határidővel megszabadíjták a veszélyt okozó rovaroktól.
Trió Vár Rovarirtó Társaság – Darázsirtás – 06 30 953 6318
Amennyiben Önnek is meggyűlt a baja a darazsakkal, hívjon minket bizalommal vagy kérjen árajánlatot!
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel!