A nyest (Martes foina) a menyétfélék családjába kisragadozó, amelynek 11 faja jelent meg szerte a világon, az egyik legelterjedtebb állatfaj, már 40 millió éve itt él közöttünk, csaknem minden kontinensen. Legközelebbi rokona a nyuszt, menyét és a hermelin.
A nyest előfordulása
Eurázsiában őshonos, hatalmas területen megél. Európa nyugati részétől egészen Indiáig, a Himalája számos hegyvonulatáig megtalálható, de érdekes módon a Földközi-tenger tegtöbb szigetére csak behurcolással jutott el, pl. Nagy-Britanniában nincs élő példánya. Kedveli a sziklás területeket, a nyári hónapokban az egész magas hegyekbe is felmegy a zsákmányért. Ennek ellenére otthonosabban mozog a talajszinten, az erdős tájakon.
Magányosan él, egy-egy hím vadászterülete akár 500 hektár is lehet, melyet bűzmirigyével jelöl meg. Egyszerre akár 2-3 nőstényt is fedezhet, de kizárólag a párzási időben keresztezik egymás útját.
Hogy néz ki a nyest?
A nyest első látásra macskaszerű, hasonló nagyságú. Kb. 45-50 cm hosszúságú a teste, és a dús farka még további 20-25 cm. Testtömege 1,2-2,5 kg, a hím rendszerint nagyobb.
Szőrzete barnás, enyhén szürkés, azonban jellegzetes a nagy fehér, legtöbbször villás alakú mellfoltja. Füle széle általában fehér, orra hegye pedig világos. Lábai viszonylag rövidek, de igen fürgén mozog velük.
Teste karcsú, nagyon hajlékony, ahol a feje befér, oda be tud bújni.
A nyest lábnyoma
A nyest mancsai különlegesek, mert ugyan öt lábujja van, talppárnája csak négy. Mellső lábai pedig nagyobbak, mint a hátsók, és azokon sarokpárna is van. Puha, csaknem szőrtelen tappancsai ezért jellegzetes nyomot hagynak, ahol végigsétál. Páros lépéseket láthatunk a porban, hóban, futáskor pedig Y-alakzatot.
Mit eszik a nyest?
A nyest mindenevő kisragadozó, ezért kedvencei közé tartoznak az apró állatok, madarak (pl. a mezei pockok és csirkék), imádja a tojást megdézsmálni. Eszik még gyümölcsöket is, amelyek közül az eper a gyengéje. Tavasszal és nyáron pedig még a bogarakat is elfogyasztja.
A zsákmányát bevonszolja a fészkébe, és ott lakmározik. Ebből adódik, hogy ha a csontok és az oszló hús a padlás egy szegletében gyűlik fel, irdatlan büdös szagot fog árasztani és a legyek is belepik.
A nyestek szaporodása
A hím és nőstény példányok külön, magányosan élnek. Csupán a párzási időszakban, július-augusztus környékén keresztezik egymás territóriumát, amikor hatalmas csatákkal, verekedéssel és hangos vijjogással zajlik a násztánc. Ezután a nőstény 8-9 hónapig vemhes, ezalatt elkészíti a biztos, menedéket nyújtó fészket faodvakban, hasadékokban vagy a padláson. Ez rendszerint puha és meleg (sokszor ez készül a ház szigeteléséből…). A nyestanya egyszerre 3-4 utódot szül. 6-8 hétig szoptat, de a kicsinyek ivarérettségéig, másfél éves korukig velük marad.
Az urbanizáció és a nyest
Az urbanizáció a városiasodás mellett az élővilág ehhez való alkalmazkodását is jelenti. Az összes fajnak alkalmazkodnia kell az emberekhez és az egyre fogyó zöldterületek méretéhez (ez a szünurbanizáció). Egyes állatok kiválóan be tudtak illeszkedni a falvakba, még a nagyvárosokba is, soknak ez a hely maga a gyümölcsöző paradicsom. Ugyanis a lakott területen könnyebben tudnak élelemhez jutni, egyszerűbb védett és meleg búvóhelyet találni.
A nyest az egyik legjobban alkalmazkodott ragadozó, imád a baromfiudvarok közelében lakni, hiszen ott a tápanyagellátás folyamatos. A legkedveltebb részek számára az erdős, lombos helyek, ahol mindent megtalál magának, a pici emlősöktől a gyümölcsökig. Ugyanakkor a kertvárosi övezetekben a védett fészek kialakítása is megoldott, mert a padlások legtöbbször háborítatlanok, így adott a meleg, nyugodt környezet számára. Mivel ún. tágtűrésű faj, így könnyen alkalmazkodik, ráadásul a városokban nagyobb ragadozók aligha vannak jelen, ezért természetes ellenségük sincs. Míg hazánkban legtöbbször a nyest okoz kellemetlenséget, Észak-Amerikában egyre több urbanizálódott vörös rókát, prérifarkast vagy mosómedvét láthatunk.
Nyest vagy nyuszt?
A két közeli rokon csak kis mértékben tér el egymástól, ezért gyakran összetévesztik őket. A legjellemzőbb különbség, hogy ugyan mindkét faj bundája értékes, a nyestté kevésbé puha és tömött. Mellfoltja pedig fehér, míg a nyusztté narancssárga. Azonban, ha szőrzete elszíneződik vagy beszennyeződik, nehéz őket megkülönböztetni.
A nyest füle kicsit hegyesebb, és a szélei fehérek, míg a nyuszt fülei egységes barnák.
Ezen kívül nyusztokkal a városokban csak ritkán találkozhatunk, mert azok inkább kerülik az ember közelségét, a vadont részesítik előnyben. Ugyanazon vadászterületen pedig a két faj kerüli is egymást. Ezért igen valószínűtlen, hogy a padlásunkon nyuszt ólálkodik.
A nyuszt Magyarországon védett, eszmei értéke 50.000 Ft
A cikk forrása: Wikipédia és Urbanizációs kutatócsoport
Trió Vár Rovarirtó Társaság – Nyestriasztás – 06 30 953 6318
Amennyiben Önnek is meggyűlt a baja a nyestekkel, nézze meg a nyestriasztás szolgáltatásunkat és hívjon minket bizalommal vagy kérjen árajánlatot!
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel!