Óriás darázs – tényleg veszélyes vagy csupán ijesztő?

Számos cikk olvasható, hogy óriás darazsak rohanták le Magyarországot. Nos, a hír igaz. Azonban a helyzet koránt sem olyan problémás, mint gondolnánk. Megmutatjuk, mikor kell rettegni, és mikor sétálhatunk tovább nyugodtan a virágok között.

óriás darázsfészek

Az óriás darázs

Le kell szögeznünk, ilyen faj nem létezik. Az emberek nagy része csak a „normál” darazsat és a lódarazsat ismeri (utóbbit emlegetik óriás darázsként), azonban ennél jóval sokszínűbb a helyzet, a Magyarországon megtalálható fajok jelentősen külnböznek egymástól méretükben, viselkedésükben és élőhelyükben is.

Főbb óriás darázs fajok

Az egyszerű, sárga-fekete mintás darazsak között említhetjük a német darázs, kecskedarázs, déli papírdarázs, padlásdarázs képviselőit, ezek azok, amiket mindig és mindenhol látunk. Ők nem óriásak, mégcsak nem is nagyok, de a legelterjedtebbek.

Lódarázzsal – szerencsére – viszonylag ritkán találkozhatunk, hazánkban az európai lódarázs él, 2023-ban pedig megjelent a rettegett ázsiai óriás lódarázs is.

Viszont, ha már óriás darázsról beszélünk, mindenképpen szólnunk kell az óriás-tőrösdarázs egyedeiről is, amelyek az eddigiek ellentétei, és teljes mértékben ártalmatlanok – SŐT: védettek.

Az óriás darázs fajok összehasonlítása

Lódarázs (Vespa crabro)
Lódarázs (Vespa crabro) - Szerző: Ujhelyi Sándor, forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/335136, licenc: CC BY 4.0
  • Az európai lódarázs (Vespa crabro)

Különleges tulajdonság

Kedvenc eledele a méhlárva, így nagy károkat képes okozni a mézgazdaságokban

Megjelenés

25-35 mm-es egyedek, a királynő mindig a legnagyobb. Jellegzetes darázsmintázata van, azonban inkább barnás, feketés, testét finom szőr fedi. 3 pár összetett szeme a fejtetőn helyezkedik el, de csupán a fény és árnyék érzékelésére szolgál. A dolgozó fullánkja könnyedén visszahúzható, a hímek viszont nem képesen csípésre. A királynőnek tojócsöve is van.

Élőhelyek

A lódarázs főként Európában és Ázsiában elterjedt, de Észak-Amerikában is megtalálható.  Gyakran épít fészket fák üregében, voltaképp erdei faj. Azonban az évek során egyre jobban alkalmazkodott az emberekhez, így padlásokon és egyéb védett helyeken is elrejtőzhet. Kedvelik a mérsékelt éghajlatot és a nedves környezetet.

Életciklus és szaporodás

Az európai lódarázs-populáció virágzása tavasztól őszig tart, amikor is a megtermékenyített királynő menedéket keres télre, hogy aztán jövőre megalapíthassa az új fészket és lerakja a petéket. A kolónia nyár végére éri el csúcsát, amikor a legnagyobb számú dolgozó darázs él a fészekben. Ha a fészket lerombolják, a dolgozók nem tágítanak, hanem megpróbálják újjáépíteni. 

Róluk nem írunk hosszasan, hiszen már egy korábbi cikket is szántunk a lódarázsnak.

Táplálkozási szokások

Az európai lódarázs ragadozó, de főként különböző ízeltlábúakat fogyaszt, ezért a legyek és a méhek retteghetnek. Az egyik legfontosabb táplálékforrását a méhek lárvái jelentik.

Lódarázs-fészek

A fészek tipikus hatszög alakú sejtekből áll, amibe a királynő rakja a petéket. A fiatal dolgozók gondozzák később a petéket, és a fészek köré egy papírszerű “héjat” képeznek összerágott faanyagokból, hogy sötétben és biztonságban tudhassák az ivadékokat. A fészek bejárata rendszerint alul található.

Veszélyesség az emberekre

A lódarázs kimondottan fájdalmas, már egyetlen csípés is súlyos immunreakciót válthat ki. Az allergiára nagyon kell figyelni, ezért fontos az óvintézkedések betartása, ugyanis adott esetben már egyetlen szúrás is halálos kimenetelű lehet. Ha a szúrás a gégét, nyakat, nyelvet éri, azonnal mentőt kell hívni, mert fulladáshoz vezethet!

  • Az ázsiai óriás lódarázs Vespa mandarinia)

Különleges tulajdonság

Az óriás-tőrösdarázs egyáltalán nem veszélyes, sőt védett állat! Irtása törvénybe ütközik, eszmei értéke 50.000 Ft.

Megjelenés

Az óriás-tőrösdarázs hasonló nagyságú, mint a “mi” lódarazsunk, 2-3 cm nagyságú. Teste többnyire fekete, a tor és a potroh vége, továbbá a lábai szőrösek, és a potrohán 4 db citromsárga folt van. A nőstények feje élénk narancs, a hímeké fekete és szintén szőrös.

Életciklus és szaporodás

Életmódja jelentősen eltér a társas darazsakétól. Magányosan él és fészket sem épít. A párzási időszak nyár elején 2-3 hétig tart, ekkor kirajzanak a nőstények táplálék után kutatva. A hímek pedig követik a feromont, és a párzás után elpusztulnak. Mivel kifejezett darázskirálynő nincs, minden anyadarázs maga táplálja és gondozza az ivadékokat. Keres egy fiatal orrszarvúbogár- vagy cserebogárlárvát, és fullánkjával megbénítja. Rárakja a még élő, de mozgásképtelen pajorra a petéit és hagyja ott kikelni, hogy azután belőle tudjanak táplálkozni. Az ősz beálltával a nőstények is életüket vesztik.

Táplálkozási szokások

Az óriás tőrösdarázs párzás előtt nektárral, majd bogarakkal, főleg lárvákkal táplálkozik, amelyeket a nőstény darázs megbénít és a földalatti menedékébe húz.

Élőhelyek

Az óriás tőrösdarázs különböző élőhelyeken található meg, beleértve az erdőket, mezőket, de egyre jobban behúzódik a virágos városi területekre is. Előnyben részesíti a melegebb, mediterrán éghajlatot. Különösen korhadó fák vagy komposztálók környékén számíthatunk rájuk, mert ott keresik a lárvákat.

Óriás-tőrösdarázsfészek

Ahogy fentebb említettük, az óriás-tőrösdarázs nem épít fészket. Olyan gazdatestet keres a petéjének, mely a földbe fúrja magát. Amikor a pete kikel, belefúrja magát a pajorba és belülről kezdi emészteni. Itt, a lárva belsejében fejlődik imágóvá.

Veszélyesség az emberekre

Az óriás tőrösdarázs békés faj. Nem támad, csupán akkor szúr, ha veszélyben érzi magát, mondjuk megfogjuk vagy ráülünk. Csípése fájdalmas, de ritkán veszélyes. 

Óriás-tőrösdarázs
  • Az óriás-tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Különleges tulajdonság

A legnagyobb darázsfaj a világon

Megjelenés

Az ázsiai óriás lódarázs európai rokonától jóval nagyobb, akár az 5-7 cm-t is elérheti. Széles teste többnyire fekete, néhány sárgás, narancssárga csík látható a potrohon, a végén pedig vörös mintázat. Rágó szájszerve rendkívül erős, és méregtüskékkel is rendelkezik, emiatt kimondottan veszélyes faj mind az állatokra, mind az emberekre nézve. Nem összetévesztendő az ázsiai lódarázzsal (Vespa velutina), amely valamivel kisebb, 2-2,5 cm-es, sötétbarna és tavaly (2023) óta hazánkban is találkozhatunk már vele. Figyelem! Ne akarjuk megvizsgálni, ha közelünkbe ér!

Élőhelyek

Az ázsiai óriás lódarázs elsősorban Ázsiában található meg, Kínában, Japánban és Dél-Korában őshonos, ahol erdőkben és vidéki területeken él. Magyarországon még nem tettek róla említést, de Nyugat-Európában már találkoztak vele. Mivel nagy távokat képes repülni, elképzelhető, hogy hamarosan hozzánk is eltéved. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a tulajdonságaival, és azzal, hogy csak akkor támad, ha zavarjuk az élőhelyét.

Életciklus és szaporodás

Az ázsiai óriás lódarázs invazív faj, ahová megy, ott nagyon hamar elterjed. Hatalmas fészkeket épít, ahol egyszerre több 10-100 királynő is kinevelődhet. Belőlük pedig következő évben lesz 10-100 új darázsállam.

Táplálkozási szokások

Az ázsiai óriás lódarázs gátlástalan ragadozó: rovarokkal, különösen méhekkel táplálkozik, de akár apróbb gerinceseket is képes elfogni.

Ázsiai óriás lódarázsfészek

A darázsfészket többnyire fák magasan fekvő részeire építi, hogy minél nagyobb biztonságban tudja. 

Veszélyesség az emberekre

Az ázsiai óriás lódarázs csípése rendkívül fájdalmas és veszélyes, különösen. Olyan erős a termelt méreganyag, akár egy kisebb kígyóé. A csípés helye hatalmasra duzzad, akár halálos kimenetelű is lehet. Az allergiás reakció és az anafilaxiás sokk kockázata miatt azonnal orvosi segítségre van szükség.
Lódarázs közelről

Az óriás darazsak jelentősége az ökoszisztémában

Szerepük a természetben

Az óriás darazsak fontos szerepet játszanak a rovarpopulációk szabályozásában. Predátorként segítenek az egyensúly fenntartásában a természetben. Ugyanakkor a méheket pusztítják a lódarazsak, viszont a tőrösdarázs szabályozza a cserebogár-populációt.

Gazdasági hatások

A mezőgazdasági területeken az óriás darázsok kártevőként is megjelenhetnek, károsítva a növényeket és a méhészeteket. Ezen hatások elleni védekezés gazdasági terheket róhat a termelőkre.

Az óriás darazsak és az emberi társadalom

Támadási esetek és statisztikák

Az óriás darazsak támadásai ritkák, de előfordulhatnak, különösen, ha az emberek véletlenül megzavarják fészküket. Az írások szerint négyszer annyi ember hal meg darázscsípésben, mint cápatámadásban (átlagosan évente 58).

Védekezési módok

Az óriás darazsak elleni védekezés számos, komplex és egyénre szabott módszert igényel, beleértve a fészkek eltávolítását és a rovarirtó szerek használatát. Fontos pontosan ismerni a faj jellegzetességeit, amivel szemben állunk, hiszen csak úgy lehet hatásos a kezelés. Ráadásul el kell kerülnünk azt a hibát, amit egy rovarirtó néhány éve elkövetett a Városligetben: több száz tőrösdarazsat és szarvasbogarat pusztított el egy irtás során.

Mit tegyünk darázscsípés esetén?

A darázscsípés esetén fontos azonnal eltávolítani a fullánkot, és hideg borogatást alkalmazni a duzzanat csökkentésére. Súlyosabb esetekben orvosi segítségre lehet szükség. Több információt írtunk róla korábbi cikkünkben.

Hogyan kerüljük el a támadásokat?

A darazsak támadásainak elkerülése érdekében kerülni kell a fészkek megzavarását és óvatosan kell viselkedni a darazsak jelenlétében. Ne csapkodjunk, ne próbáljuk meg elhessegetni őket, mert támadásnak vélik. Különösen figyeljünk nyáron a szabadban hagyott élelmiszerekre, üdítőkre, mert a darázs lenyelése esetén gégeödéma keletkezik, mely fulladást is okozhat.
Védőruházat viselése is ajánlott, ha darázsveszélyes területen tartózkodunk.

Mit tegyünk, ha darázsfészket találunk?

Ha óriás darázsfészket találunk, a legjobb, ha szakemberre bízzuk a fészek eltávolítását. Soha ne próbáljuk meg önállóan eltávolítani a fészket, mivel ez veszélyes lehet.

Trió Vár Rovarirtó Társaság – Darázsirtás
06 30 953 6318

Óriás darazsak észlelésekor legyen nagyon óvatos! Ha szükséges a darázsirtás, lépjen kapcsolatba velünk elérhetőségünk valamelyikén, a hét bármely napján! A cselekvés ilyenkor életmentő lehet.

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel!

Facebook
LinkedIn
WhatsApp
Email
Ha blogunkat érdekesnek tartja, olvassa el a témához kapcsolódó további írásainkat is!